Hallgassa élőben!

Paksi FC

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Cure Tour Euro 22
Hat év után újra Cure-koncert lesz Budapesten
klasszikus zene / 1 hónapja
Richard Strauss művei szólalnak meg a Müpa zenei maratonján
A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar zenei maratonján tizenegy koncert és számos kísérőrendezvény várja az érdeklődőket január 22-én.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SCHMIDT ERNŐ bonyhádi lakos életének 81. évében elhunyt. Temetése 2021. december 10-én, pénteken, 13 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítást mellőzni. Gyászoló édesanyja és lányai
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy UJVÁRI JÓZSEF ,,Séró" életének 67. évében elhunyt. Hamvainak végső nyugalomra helyezése 2021. december 10-én, pénteken, 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VINCZE LAJOS az őcsényi vízmű volt dolgozója elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végakaratát tiszteletben tartva, szűk családi körben helyezzük végső nyugalomra 2021. december 10-én, pénteken, 11 órakor az őcsényi református temetőben. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik fájdalmunkban osztoznak és megőrzik emlékét. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MÖSZMER GYÖRGY volt bányász závodi lakos 85 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 10-én, pénteken, 15 órakor lesz a závodi temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÓTH ÁGOSTON pörbölyi lakos 59 éves korában elhunyt. Szeretett hozzátartozónk hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021.december 11-én, szombaton, 11 órakor lesz a pörbölyi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DOMOKOS BALÁZS závodi lakos 71 évesen elhunyt. Temetése 2021. december 9-én, csütörtökön, 15 órakor lesz a závodi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítást mellőzni. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VESZTERGOMBI JÁNOS szekszárdi lakos 83 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021. december 10-én, pénteken, 13 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük részvétüket egy szál fehér virággal fejezzék ki. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HAJNES FERENC 78 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 9-én, csütörtökön, 15 órakor lesz a szedresi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALKÓ GERGELY majosi lakos 81 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 7-én, kedden, 13 órakor lesz a mucsfai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZÁNTÓ SÁNDOR nagymányoki lakos 73 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 11-én, szombaton, 13 órakor lesz a nagymányoki temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IFJÚ JÓZSEFNÉ szül.: Rudolf Julianna kölesdi lakos 83 éves korában elhunyt. Temetése 2021. december 9-én, csütörtökön 15 órakor lesz a kölesdi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HELCHERT NÁNDOR volt szekszárdi lakos 84 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021. december 9-én, csütörtökön, 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MOLNÁRNÉ KALCSU KLÁRA szekszárdi lakos 72 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021. december 8-án, szerdán, 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló szerettei
Ezúton értesítek minden rokont, ismerőst, szomszédot, barátot, volt termény és tejipari dolgozót, hogy szeretett bátyám ATKÁRI NÁNDOR mözsi lakos életének 82. évében váratlanul elhunyt. Temetése 2021. december 6-án, hétfőn, 11 órakor lesz a mözsi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ISTVÁN JÓZSEFNÉ szül.: Nagy Róza szekszárdi lakos 91 éves korában csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2021. december 3-án a szekszárdi újvárosi temetőben az elhunyt végakarata szerint, szűk családi körben megtörtént. Gyászoló család
„Alszik. Üldözte Őt a sors ezernyi bajjal, És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal. Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata: Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.” (Viktor Hugo) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZÉLES JÓZSEFNÉ szül.: Böröcz Mária tolnai lakos 72 éves korában méltósággal viselt, hosszantartó betegségben elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végső nyugalomra helyezése 2021. december 7-én, 13 órakor lesz a tengelic-szőlőhegyi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Adománygyűjtés / 1 hónapja
Online segítheti a mélyszegénységben élő gyerekeket
Rekordmennyiségű szennyezés / 1 hónapja
1,76 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe idén erdőtűz miatt
Remekmű / 1 hónapja
Hollandia kész 175 millió eurót fizetni a különleges Rembrandt-képért
Régészet / 1 hónapja
Vaskori ritkaságra bukkantak egy viking hajó közelében (videó)
Batman-sorozat / 1 hónapja
Pingvin szerepében veszi át az alvilág felett a hatalmat Colin Farrell
klímaváltozás / 1 hónapja
Veszélyben vannak az Indiai-óceán nyugati részének korallzátonyai